Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

A weblapkészítés technikája (HTML5, CSS3) és ergonómiája / Bevezetés a stíluslapok használatába /Látszólagos osztályok

CSS3-as szelektorok bemutatása

Látszólagos osztályok

A HTML-elemek egy része szelektálható állapotokkal rendelkezik. Ezen állapotokra illeszkedő szelektorokat a látszólagos osztályok segítségével írhatunk.

A szintaxisuk két részből áll, egy szelektorból és annak egy látszólagos osztályából, ami egy kettősponttal kezdődik.

Dinamikus látszólagos osztályok

A dinamikus látszólagos osztályok a következőek:

Kapcsolódó ergonómiai elvek

A linkek színét úgy kell beállítani, hogy meg lehessen különböztetni, hogy mely linkek voltak már meglátogatva, és melyek nem, mégpedig úgy, hogy a már látogatott linkek színe legyen kevésbé élénk.

Kapcsolódó akadálymentességi elvek

Ügyelni kell a linkek (különböző állapot)színeinek megadásánál arra, hogy eléggé kontrasztosak legyenek ahhoz, hogy a gyengén látó felhasználók is el tudják olvasni.

A Firefox böngészőbe érdemes telepíteni a WCAG Contrast Checker bővítményt, amellyel meg tudunk győződni arról, hogy a kontrasztarány megfelelő-e az oldalunkon.

Kapcsolódó akadálymentességi elvek

Szintén akadálymentességi elv, hogy ne csak színnel különböztessük meg az egyes elemeket a színtévesztő felhasználók igényeit kielégítendő. Ezért érdemes a linkeket nem csak színnel, hanem aláhúzással is megkülönböztetni.

Példa - Dinamikus látszólagos osztályok használata

Interaktív példa
Magyarázat

Mivel a lap hátterét feketére állítottuk be, az alapértelmezett link színek olvashatatlanok lennének, ezért a különböző állapotokat felüldefiniáltuk. Amennyiben a tab billentyűt megnyomjuk, az elemek fókuszba kerülnek, így láthatjuk, hogy a fókuszba került elemek fehér színnel (és az alapértelmezett pontozott körvonallal) vannak megkülönböztetve.

A :target látszólagos osztályt érdemes külön kiemelnünk. Ha az ugrás a linkek tetejére hivatkozásra kattintunk, akkor láthatjuk, hogy a link célpontjaként megadott címsor szövege dőlt betűssé változik, és egy fehér szegély jelenik meg rajta.

Kapcsolódó ergonómiai elvek

Amennyiben egy linkkel az oldalon belüli ugrást valósítunk meg, a látogatónak sokszor nehéz azonosítania azt az elemet, ahova ténylegesen került, ezért ezzel a módszerrel felhívhatjuk rá a figyelmet.

A linkek esetében kötelező a :link, :visited, :hover, :active sorrend (LoVe-HAte), hiszen egy éppen aktív link lehet visited állapotú is. Ha a visited állapotot később formázzuk, mint az active-ot, akkor azzal felülbírál(hat)juk az active állapot értékeit.

Példa - Dinamikus látszólagos osztályok használata (enabled, disabled, checked)

Interaktív példa
Magyarázat

A példában egy űrlapot valósítottunk meg, amely abból a szempontból különleges, hogy lekezeljük, hogy amennyiben egy jelölőnégyzet kijelölt állapotba kerül, akkor a hozzá tartozó (jelen esetben az utána következő) címke tulajdonságait megváltoztatjuk.

A disabled állapotú jelölőnégyzethez tartozó címkét pedig halványabban, dőlt betűvel jelöljük.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTE - PPKE informatika tananyagfejlesztési projekt (TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0052) keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.