Ebben a leckében megismerkedünk azon tagekkel, amelyekkel különböző (multimédiás) elemeket ágyazhatunk be az oldalunkra.
A korábbi leckékben már sok taget megismertünk, de egyelőre mindenhol a szöveg dominált. Most viszont elérkeztünk oda, hogy a képek, videók stb. beágyazásáról is beszéljünk.
Kezdjük mindjárt a képek beszúrási lehetőségével!
Mire használjuk?
A képek oldalunkra történő beágyazására használhatjuk.
A tag paraméterei:
Mivel a képek elérhetetlenek a vak felhasználók számára, gondoskodnunk kell(!!!) arról, hogy minden képhez megfelelő szöveges alternatíva álljon rendelkezésre, hogy a képek tartalmáról a vak (illetve más, képernyőolvasót használó) felhasználók is értesülhessenek.
Nem kell azon képek esetén alternatív szövegről gondoskodni, amelyek csak esztétikai célból, arculati okokból kerültek elhelyezésre. Ebben az esetben az alternatív szöveget üresen kell hagyni (alt="")! A szöveges alternatívák megadási módjára, és az esetleges kivételek megismeréséhez érdemes elolvasni a WCAG 2.0 szabvány 1.1 Irányelvét, valamint a hozzá tartozó teljesítési feltételeket.
1.1 Irányelv: Szövegalternatívák: Szöveges alternatívát biztosít bármilyen nem-szöveges formátumú tartalomhoz, olyan módon, hogy a szükségleteknek megfelelően nagybetűre, Braille-írásra, beszédre, szimbólumokra, vagy egyszerűsített nyelvre lehessen változtatni.
A szöveges alternatívák kitöltése nemcsak a vak felhasználók számára fontosak. A szöveges alternatívákban megadott szövegek akkor is megjelennek, ha a böngészőprogram valamiért nem képes megjeleníteni a képet.
Sőt, a népszerű keresőprogramok is a képekhez fűzött alternatív szövegek alapján tudják indexelni a képeket! Ezért is mondják, hogy a Google keresőmotorja a világ legnagyobb vak felhasználója.
A következőkben nézzünk olyan példákat, amelyek bemutatják az egyes paraméterek jelentését!
<img src="kepek/matyastemplom_teto.jpg" alt="A Mátyás-templom tetőcserepei">
A fenti példa egy kép beszúrására mutat példát. A kép alternatív szövegének a A Mátyás-templom tetőcserepei szöveg van beállítva. Figyeljük meg, hogy ez a szöveg nem látható a vizuális böngészőprogramban, és ha a kép fölé visszük az egeret, akkor sem jelenik meg.
A vak felhasználók által használt képernyőolvasó program viszont felolvassa a szöveget, a következő módon:
A fenti kép esetén a látók számára sem biztos, hogy egyértelmű, hogy mi látható a képen, ezért érdemes a kép címét/magyarázatát más módon is elhelyezni. Megtehetjük, hogy a title globális attribútumot használjuk, és ugyanazt, vagy egy másik, szöveget írjuk be, mint amit az alt paraméterben is megadtunk. Ekkor a szöveg megjelenik, ha a kép fölé visszük az egeret.
De a korábban bemutatott <figure> és <figcaption> tag-ek alkalmazásával is megadhatjuk a képaláírást. A következő példa mind a kettő lehetőséget tartalmazza.
<figure> <img src="kepek/matyastemplom_teto.jpg" alt="A Mátyás-templom tetőcserepei" title="A Mátyás-templom tetőcserepei"> <figcaption>A Mátyás-templom tetőcserepei</figcaption> </figure>
Az előző példát alakítsuk úgy tovább, hogy a vak felhasználók számára további információkat adjunk a képről!
Az ALT paraméterbe rövid (kb. SMS hosszúságú) szöveget érdemes írni. Ha egy képhez ennél bővebb magyarázatot szeretnénk fűzni, akkor használhatjuk a longdesc paramétert.
Vigyázzunk, mert a longdesc paraméterbe nem magát a szöveget kell írnunk, hanem azon HTML- vagy szövegállomány elérhetőségét, amely a hosszabb leírást tartalmazza!
A példánkban használt kép hosszú leírása lehetne a következő:
A képen a Mátyás-templom színes tetőcserepei láthatóak, amelyek a Zsolnay-porcelánmanufaktúrában készültek. A színes, hatszög alakú cserepek úgy vannak elhelyezve, hogy különböző mintázatokat alkossanak.
Ezt a szöveget tehát egy külön HTML-állományban kell elhelyeznünk és a képhez ezt fogjuk hozzárendelni a longdesc paraméterrel, mint ahogy az alábbi példában is látható.
<figure> <img src="kepek/matyastemplom_teto.jpg" alt="A Mátyás-templom tetőcserepei" title="A Mátyás-templom tetőcserepei" longdesc="kepek/matyastemplom_leiras.html"> <figcaption>A Mátyás-templom tetőcserepei</figcaption> </figure>
A matyastemplom_leiras.html tartalma pedig lehet például a következő:
<!DOCTYPE html> <html lang="hu"> <head> <title>A Mátyás-templom tetőcserepei című kép leírása</title> <meta charset="utf-8"> </head> <body> <p>A képen a Mátyás-templom színes tetőcserepei láthatóak, amelyek a Zsolnay-porcelánmanufaktúrában készültek. A színes, hatszög alakú cserepek úgy vannak elhelyezve, hogy különböző mintázatokat alkossanak.</p> </body> </html>
Érdemes meghallgatnunk, hogy a JAWS képernyőolvasó hogyan fogja az előző példát felolvasni.
Hallható, hogy a képernyőolvasó a hosszú leírás meglétére felhívja a figyelmet. Az ALT+ENTER leütésével pedig meghallgathatnánk a külső állományban elhelyezett leírást.
A következőkben nézzünk példát a width és height paraméterek használatára, amelyekkel a kép fizikai méretétől eltérő méretben (is) beilleszthetjük a képet.
<figure> <img src="kepek/matyastemplom_teto.jpg" alt="A Mátyás-templom tetőcserepei" width="200" height="150"> <figcaption>A Mátyás-templom tetőcserepei</figcaption> </figure>
Az eredeti kép 400 képpont széles és 300 képpont magas volt. A fenti példában pontosan felére csökkentettük a méretét a width és height paraméter segítségével.
Ha a kicsinyítés során nem tartjuk meg az eredeti oldalarányokat, a kép minősége jelentősen csökkenhet, torzulhat.
A kép méretét akkor is érdemes megadnunk a width és height paraméterrel, ha a kép méretén nem akarunk változtatni, mert ezen információ birtokában a böngészőprogramok gyorsabban jeleníthetik meg az oldalt. Ha mondjuk egy oldalon a képek a szövegben lebegtetve (balra, vagy jobbra igazítva) vannak, és a képek letöltése lassú, akkor előfordulhat, hogy az oldal a letöltés során többször átrendeződik, ami nagyon zavaró tud lenni, ha már a látogató elkezdte olvasni az oldalt. A méret megadásával viszont a böngésző tudja, hogy mekkora helyet kell kihagynia a még le nem töltődött képek számára.
Attól, hogy a width és height paraméterrel méretezünk kisebbre képet, még a böngészőnek az eredeti, nagyobb méretű képet kell letöltenie és megjeleníteni. Ezét érdemes lehet a képeket fizikailag kicsinyíteni egy képszerkesztő programmal, hogy gyorsabb legyen a letöltés. A kép nagyobb változatára pedig tehetünk linket, így ha valaki nagyban is meg akarja tekinteni a képet, lesz rá lehetősége. A kisebb méretű képet ekkor előképnek (thumbnail) nevezzük.
A kisebb képnek (előképnek) nem kell feltétlenül megegyeznie az eredeti képpel, alkalmazhatunk lényegkiemelő kicsinyítést is, vagyis az eredeti képről a lényeget vágjuk ki és azt kicsinyítjük.
Nézzünk erre példát! Lefotóztuk egy lepkét, szeretnénk előképként elhelyezni és linkelni a nagyobb változatra. Az előképeket kétféle módszerrel készítjük el. Az elsőnél csak lekicsinyítjük az eredeti képet, a másiknál lényegkiemelő kicsinyítést alkalmazunk.
<figure> <a href="kepek/lepke_nagy.jpg" title="A Lepke című kép megtekintése nagyobb változatban"> <img src="kepek/lepke_kicsi_v2.jpg" alt="Lepke" width="200" height="150"> </a> <figcaption>Lepke (előkép lényegkiemelő kicsinyítéssel)</figcaption> </figure>
A lényegkiemelő kicsinyítés eredményeként sokkal jobban látható a kép fő témája.
A tananyag az ELTE - PPKE informatika tananyagfejlesztési projekt (TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0052) keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.